A társaság története

A magyarországi nagyfeszültségű átviteli hálózat létrehozásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével alapításától kezdve szorosan összefonódik az MVM OVIT Országos VillamostávvezetékZrt. – röviden és közismerten: az OVIT – története. A jogelőd Távvezetéképítő Nemzeti Vállalat (TÁVÉP) 1949-ben kezdte meg tevékenységét. A vállalatot az ötvenes évek során, több lépésben összevonták az 1951-ben alapított Országos Villamostávvezeték Vállalattal. Alapításakor a társaság 257 km 60 kV-os és 330 km 100 kV-os távvezeték, valamint 5 alállomás üzemeltetését vette át a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-től.

50Az ipar háború utáni talpra állítása és gyors ütemű fejlesztése igen sok feladatot rótt a hazai villamos energetikára. A tönkretett vagy leszerelt erőműveket újra fel kellett építeni, a hálózatot helyre kellett hozni és meg kellett erősíteni. Az OVIT a régebben épült 60 és 100 kV-os távvezetékek feszültségszintjét 110, majd 1952-től kezdve 120 kV-ra emelte, és ezzel megkezdődött az országos hálózat egyesítésének többéves folyamata. Felgyorsult a nemzetközi hálózati kapcsolatok bővítése is. 1953-tól megkezdődött a 220 kV feszültségszintű távvezetékek építése.

A 60-as évek hálózatfejlesztési koncepciója egy 400/120 kV feszültségszintű országos és nemzetközi kooperációs átviteli hálózat létrehozását tűzte ki. Az OVIT 1965-ben megkezdte az első 400 kV-os távvezeték és a gödi alállomás építését. 400 kV-os létesítések mellett a 70-es években az OVIT egy olyan feladattal került szembe, amely abb60an az időben még az egész világon ritkaság volt: ez egy igen nagy átviteli képességű, 750 kV-os összeköttetés létrehozása volt Magyarország és Ukrajna között.

A létesítmény – amelynek része az Albertirsa–országhatár 750 kV-os távvezeték, valamint az Albertirsa 750/400 kV-os transzformátorállomás – kiemelt állami nagyberuházásként készült. A három évig – 1975-től 1978-ig – tartó, nagy volumenű létesítési munka új építési-szerelési technológiák kidolgozását, nagygépek beszerzését, mintegy hetvenféle új eszköz megtervezését és gyártását, valamint nagyarányú létszámbővítést jelentett az OVIT számára. Ezen túlmenően a 750 kV-os program szétválaszthatatlanul összekapcsolódik egy nagy jelentőségű találmány, a FAM (feszültség alatti munkavégzés) Dr. Csikós Béla, a vállalat akkori f70őmérnöke által kidolgozott eljárásával, amelyet több szabadalom véd.

A 750 kV-os munka olyan mértékű és jellegű erőket hozott létre az OVIT-nál, amelyek kihasználására a hálózat rövid és középtávú fejlesztési tervei nem nyújtottak kellő biztosítékot. Ebben a
helyzetben a vállalat perspektivikus szemléletű döntéseket hozott: korszerű eszközeit és humán állományának javát, többségét megtartotta. A magyar átviteli hálózathoz kapcsolódó feladatait a rendszer megemelt követelményei szerint elvégezve mind több vállalkozási lehetőséget keresett és nyert el a hazai és külföldi energetikai piacon, és a nyolcvanas évek során folyamatosan végzett külföldi távvezeték-építési és -szerelési munkákat: így például Jordániában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Görögországban.

90Az OVIT mindenkor nagy szakmai azonosulással hozta létre az új technológiákat, szerezte be a legkorszerűbb eszközöket, saját fejlesztésű és gyártású szerszámok és kisgépek sorát alkalmazta, miközben olyan nemzetközi szakmai elismerést szerzett, ami a cég megítélésében máig is érezhető hatással van.

Az elsősorban hálózati nagytranszformátorok mozgatására specializálódott, annak során univerzális képességekre szert tett és egye
dülállóan felszerelt szállítási tevékenységét az OVIT szintén piacra vitte, és azóta is folyamatosan végez mind hazai, mind külföldi megrendelők számára erőművi, hálózati, sőt egyéb ipari különleges nehézgép-szállítmányozásokat.

A rendszerváltást követően, 1991. december 31-én az OVIT átalakult, általános jogutódjaként létrejött az Országos Villamostávvezeték Részvénytársaság. A társaság a vállalat tevékenységi körét teljes egészében megtartotta, viszont a saját tulajdonú hálózat beruházási, fenntartási és kezelői szerepkörét a hálózatok új tulajdonosaival kötött szerződéseken alapuló vállalkozói tevékenység váltotta fel. Az OVIT 1993-ban megalapozott és jól előkészített, igen mélyreható szervezeti változtatást hajtott végre, ezzel is biztosítva a cég alkalmazkodását a megváltozott külső körülményekhez, segítve a piacérzékeny magatartás és munkastílus kialakítását.

A megoldandó műszaki feladatok sorát az évtized elején az nyitotta, hogy célként jelentkezett a Nyugat-Európa egyesített rendszerébe történő integrálódás, amely több új műszaki követelményt támasztott a magyar hálózattal szemben. Az MVM 1993-ban átfogó projektet indított Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK) néven. Az OVIT közreműködött az új rendszer alapelveinek kidolgozásában, részt vett a tervezésben, az új telemechanikai alközpontok kivitelezésében, és elvégezte az új adatátviteli rendszerrel kapcsolatos preinstallációs munkálatokat. Mindez igen jó alapot jelentett az átviteli hálózati alállomások távkezelésének mint a hálózatüzem legújabb fejlődési lépcsőjének előkészítéséhez. Az OVIT tervezésben való részvételével és komplex kivitelezésével megkezdődött a Hévíz, Toponár és Felsőzsolca 400/120 kV-os alállomások teljes átépítése, és az Ócsa 220/120 kV-os új alállomás létesítése. Az elhatározott 400 kV-os magyar–horvát–szlovén nemzetközi kooperáció jegyében az OVIT megépítette a Hévíz–országhatár kétrendszerű 400 kV-os távvezetéket.

1993 októberében történt társasági szintű szervezeti átalakulással egy időben az OVIT vezetése felismerte az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésének szükségességét. A társaság a megrendelőkkel is megismertetett dokumentált minőségügyi rendszer bevezetésével és működtetésével a saját tevékenységének folyamatos, kiváló minőségi színvonalát kívánta elérni, amely a piaci versenyhelyzetben elengedhetetlen. 1994. április 15-vel fogalmazták meg az OVIT Minőségpolitikai Nyilatkozatát. Ezt követően a minőségügyi dokumentumokat – az egyes szabványpontokhoz igazodó folyamatszabályozásokra építve – belső teamek készítették el. 1995 szeptemberében elkészültek a minőségügyi rendszer alapdokumentációi, a háromszintű rendszerdokumentumok: a Minőségügyi Kézikönyv, a Minőségügyi Eljárási Utasítások és a Munkautasítások. 1996 decemberében sikeres tanúsító auditot követően az OVIT a magyar villamosenergia-ipar első tanúsított cégévé vált. 1998 novemberében pedig a nukleáris körülményeknek való megfelelés szempontjából a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal auditorai sikeres minősítő auditot tartottak.

Magyarország 1999. január 1-től társult tagja az UCTE-nek. A tagság egyik feltételeként a magyar rendszernek gyorsan indítható szekunder tartalék erőművi teljesítménnyel kell rendelkeznie. Erre a célra az MVM két átviteli hálózat csomópontban – Litéren és Sajószögeden – 125 MW névleges teljesítményű gyorsindítású gázturbinákat telepített. A villamos technológiai munkák döntő hányadát az OVIT tervezte és szerelte a francia EGT cég alvállalkozójaként. Az MVM beruházásában 1999-ben újabb gázturbinás erőmű építése kezdődött el Lőrinciben. A projektben az OVIT végezte el a 120 kV-os mezőkiépítés építészeti és villamos technológiai munkáit, a segédüzemi tokok telepítését, a 120 kV-os kábelfektetést, a transzformátor szállítását és szerelését. A három gázturbinás erőmű üzemeltetését (kezelését és a váratlan indításokhoz szükséges készenléti állapot biztosítását) az MVM megbízása alapján 2000. május 31-ig az OVIT szakemberei végezték.

A 90-es években nagy léptékben fejlődő távközléstechnika Magyarországon is előtérbe helyezte a fényvezető optikai kábelrendszerek létrehozását. Az OVIT a magyarországi optikai jelátviteli gerinchálózat létesítésében, a fénykábelek üzemelő vagy újonnan épülő távvezetékekre való telepítésében adaptációs tervezéssel, szereléssel és méréssel teljes körű kivitelezőként a kezdetek óta részt vesz.

A társaság tervezőmérnökei a 90-es években egy új, igen sokoldalúan hasznosítható technológiát és szerkezetegyüttest hoztak létre, amelyek alkalmazásával egy távvezeték bizonyos szakaszán (egy vagy több oszlopközben) bármilyen munkavégzés időtartamára biztosítható a távvezeték folyamatos üzeme. A többször felhasználható ideiglenes (provizórikus) távvezetékoszlopokat az OVIT 120, 220 és 400 kV-os változatban is megtervezte és legyártotta, nagymintakísérletekkel tesztelte, és számos, sérüléssel járó váratlan üzemzavar, vagy előre tervezett átépítés esetében sikerrel alkalmazta –és alkalmazza – is.

Az OVIT átviteli hálózati fejlesztéseken kívüli vállalkozásai közül talán a legjelentősebb volt a társaság részvétele a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal energiaellátásának korszerűsítésében. A MÁV által meghirdetett versenypályázat nyerteseként az OVIT fővállalkozói szerződés keretében végezte el a Tatabánya, Nagyszentjános és Kimle alállomások átépítését és korszerűsítését, valamint a Biatorbágy melletti új MÁV-ELMŰ alállomás létesítését és üzembe helyezését. Az itt megszerzett kitűnő referenciákkal az OVIT napjainkig jelentős megbízásokat kap különféle vasút-villamosítási munkálatokra. 1998 áprilisában a Siemens megbízásából három vasútvonal (Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, Székesfehérvár–Szombathely és Rákospalota–Vácrátót) korszerűsítését kezdte el. A 2000. december 15-ig tartó munka új alállomások (Balatonszentgyörgy, Veszprém, Zalakomár, Celldömölk, Kanizsavár) létesítését, üzembe helyezését, meglévő alállomások bővítését, illetve átépítését (Szombathely, Istvántelek), az ehhez kapcsolódó távvezetéki és szállítási feladatok elvégzését, komplex védelmi és irányítástechnikai rendszerek szerelését, segédüzemi berendezések gyártását és telepítését foglalta magába.

A 2000-es évekre az MVM közép- és hosszú távú hálózatfejlesztési stratégiája az átviteli hálózat teljes rekonstrukcióját irányozta elő. Az OVIT számára ez alállomási vonatkozásban azt jelentette, hogy valamennyi alállomás valamennyi feszültségszintjén primer és szekunder rekonstrukcióra vállalkozhatott. Emellett zöldmezős, vadonatúj transzformátorállomások is épültek: így az Ócsai alállomás, a Pécs és a Szombathely 400/120 kV-os alállomások. Az évtized új 400 kV-os távvezetékei pedig a Győr–Szombathely, a Sándorfalva–Békéscsaba, a Békéscsaba–országhatár, a Paks–Pécs, az Albertirsa–(Szolnok)–Békéscsaba, a Martonvásár–(Paks)–Toponár, a Paks–Sándorfalva, a Paks–Litér, a Litér–(Hévíz)–Toponár, a Sándorfalva–országhatár és a Szombathely–Hévíz vonalak lettek.

Átviteli hálózati feladatainak és vállalkozásainak teljesítése folyamán az OVIT – szakmai felkészültsége, piacismerete és széleskörű kapcsolatai révén – mindenkor az adott műszaki feladatra legalkalmasabb, a világpiacon fellelhető legkorszerűbb készülékeket és berendezéseket használja fel. Emellett folyamatosan fejleszti saját technológiáit és eszközeit.

2002 decemberében került sor a Minőségirányítási Rendszer (MIR) továbbfejlesztése során az integráltan kiépített Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) ISO 14001-es szabvány követelményei szerinti tanúsítására, az Integrált MIR-KIR rendszerek külső auditjára. Az OVIT integrált Irányítási Rendszere 2004-ben – a villamosenergia-iparban elsőként – egészült ki Munkahelyi Egészségvédelem- és Biztonságirányítási Rendszerével (MEBIR).

A XXI. században az OVIT szervezetében és működésében az első jelentős átalakulás 2006. január 1-jével történt meg, amikor az Üzemviteli Igazgatóság közel 500 fős állománya, ezzel egy időben az átviteli hálózat üzemeltetése a MAVIR ZRt.-hez került át. E nagy változás ellenére az OVIT tovább erősödve, piaci jelenlétét megőrizve, s néhány területen jelentősen bővítve, pótolni tudta az üzemvitel kieső árbevételét is. A társaság az üzemviteli tevékenység mintegy szakadatlan folytatásaként – pályázat útján – elnyerte a Mol Dunai Finomító villamosenergia-ellátását szolgáló berendezések üzemeltetését.

A társaság a 2000-es években új profilokat nyitott az atomerőművi, a távközlési és az ipari nagyfogyasztói területeken, amelyek szakszerű kiszolgálásához átvette a más cégeknél felszabaduló, speciális felkészültségű, nagy gyakorlattal és helyismerettel rendelkező szakembergárdát. Összességében ez több mint 200 új belépőt jelentett a Paksi Atomerőmű Zrt., az ATOMIX Kft., az MVM Zrt., a Mol Nyrt. és a Schneider ElectricZrt. állományából.

Ugyanebben az időszakban Acélszerkezeti Üzletigazgatóságunk, a piaci igényt felismerve, a meglévő erőforrásokat kihasználva és továbbfejlesztve – a hazai igények zavartalan kiszolgálása mellett – több ezer tonna ipari acélszerkezetet gyárt az európai piacra.

2007. június 1-jétől az MVM Csoport Elismert Vállalatcsoportként működik. A gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvényben bevezetett jogintézmény révén az anyavállalat MVM Zrt. immár egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport leányvállalatainak üzleti tevékenységét. Az elismert vállalatcsoporttá alakulással egyidejűleg az arculati megjelenés is megújult: a cégcsoportnál és valamennyi tagjánál – köztük az OVIT-nál is – egységes arculat váltja fel a korábbi heterogén megjelenést, ezzel is kifejezve a csoport összetartozását és közös stratégiai céljait.

Az OVIT-nál az elmúlt években elindult változás 2008. január 1-jével újabb mérföldkövéhez érkezett. Az addigi három igazgatóság mellé egy újabb, a Karbantartási Igazgatóság társult, amely a társaság erőművi karbantartási, projektmegvalósítási és szolgáltatási tevékenységeit végrehajtó szervezete lett. Feladata az erőművekben felmerülő karbantartási, felújítási, létesítési és egyes szolgáltatási munkák végrehajtása, kiemelten az MVM Csoport erőműveiben.

2009 jubileumi év volt az OVIT történetében: a társaság március 17-én alapításának 60. évfordulóját ünnepelte. A jubileumi év kiemelt rendezvénye volt a Dr. Csikós Béla-emlékhely ünnepélyes felavatása a Körvasút sori telephelyen.

A szervezeti struktúra újabb, 2010. január 1-jei változásai az OVIT hosszú távú terveiben felvázolt célokkal, kihívásokkal és elvárásokkal összhangban történtek. A korábbi Műszaki Igazgatóság szétválasztásával létrejött a Hálózati Igazgatóság és a Termelési Igazgatóság. A Hálózati Igazgatóság a cég hagyományos tevékenységének megfelelően az alaphálózati – és ehhez kapcsolódó szakterületi – létesítési, karbantartási, üzemeltetési feladatokat látja el. A korábbi Korrózióvédelmi, acélszerkezeti és gépjavítási üzletigazgatóság bázisán létrejött Termelési Igazgatósághoz a Szállítási üzem és az acélszerkezeti üzletág tartozik. Mivel ez utóbbi üzletág piaci térnyerése az utóbbi években felgyorsult, fejlesztése kiemelt fontosságúvá vált, ennek leképződése a gyártási folyamatokhoz jobban igazodó, azokat kiszolgáló új szervezeti egységek létrejötte. Az igazgatóságok átszervezéséhez igazodóan, valamint a projektszemlélet erősítése érdekében átalakult a Vállalkozási Igazgatóság szervezete is. A Karbantartási Igazgatóság elnevezése pedig a jelenlegi és jövőbeli feladatait jobban tükröző Erőművi és Karbantartási Igazgatóságra változott.

2010-ben a társaság új középtávú stratégiát fogadott el, amelyben új célként a vasúti fejlesztésekben való aktív részvételt jelölte meg. Vasút-építő gépparkjának fejlesztésével, valamint hálózatszerelő szakembereinek továbbképzésével egyidejűleg a társaság 2011-ben elnyerte első vasúti felsővezeték-korszerűsítési megbízatásait. Így a társaság több mint negyed évszázados vontatási alállomás-létesítési tapasztalataival együtt komplex szolgáltatást tud nyújtani a vasúti fejlesztési feladatok területén.

2011. március 1-jén megalakult a társaság Erőművi Gépgyártási Üzletigazgatósága, valamint megkezdte működését a korábban a TranselektroGanz-Röck tulajdonában álló gyárlétesítmény bázisán az erőművi és ipari kazánokat, egyedi gépeket és készülékeket gyártó Erőművi gépgyártási üzem.

2012. április 18-án a társaság cégneve közgyűlésének döntése értelmében MVM OVIT Országos VillamostávvezetékZrt.-re változott.

Az MVM OVIT Zrt. külpiaci szerepvállalása az elmúlt években folyamatosan bővült. A társaság 2012-ben Skóciában és Németországban vett részt távvezetéki projektekben, 2013-tól kezdődően pedig Csehországban végez hálózatfelújítási feladatokat. 2012‒2013-ban az MVM OVIT Zrt. végezte el a svájci székhelyű CERN 66 kV-os villamos hálózata védelmi és irányítástechnikai rendszerének korszerűsítését. 2014-ben társaság a legkedvezőbb ajánlattal nyerte el a jordán villamos művek megbízását két 400 kV-os, 185 kilométer hosszú villamos távvezeték megépítésére. A társaság 2015 októberében vegyesvállalat alapításáról szóló megállapodást írt alá Szaúd-Arábiában, hogy az ország energetikai piacára fővállalkozóként belépve nagyfeszültségű hálózatlétesítési tendereken indulhasson.