A Ovit ZRt. a nagyfeszültségű és az igen nagyfeszültségű távvezetékek és alállomások tervezésében, kivitelezésében, karbantartásában és felújításában érdekelt, budapesti székhelyű magyar vállalat. Fodor László Somogyi István vezérigazgatóval készített riportja számol be a termékek és szolgáltatások széles skálájáról, melyet a cég nyújt vevői részére valamint a jövőbeli elképzeléseiről, terveiről.
Az Ovit 1949. márciusában Távvezetéképítő Nemzeti Vállalatként neves európai cégek magyar leányvállalatai (SIEMENS, Brown Boweri,) és magyar szakcégek (GANZ, Magyar Dunántúli Villamossági Rt.) alkalmazottai egy részének összevonásával, állami vállalatként alakult. Elsődleges feladata a II. Világháború után sérült, vagy lerombolt magyar hálózatok újjáépítése és javítása, majd később a hálózat bővítése, karbantartása és üzemeltetése volt.
Az 1989-es politikai változás előtt az Ovit Magyarországon már, mint piacorientált úton járó cég működött, így amikor a változás bekövetkezett egészen könnyű volt áttérnie egy kormányirányítású státuszból részvénytársasággá 1991-ben.
Amikor az Ovit-ot alapították mindössze néhány száz alkalmazottja volt, mely szám a 80-as évek közepére a magyar átviteli hálózat nagyarányú bővítéséhez igazodva 2000 fő fölé is emelkedett. Az 1990-es évek folyamán a technológiák korszerűsítése révén a cég csökkentette a fizikai munkások számát. A jelenlegi alkalmazottak száma 1130 fő. A 2005-ös üzleti jelentés szerint „Társaságunknál a szervezet tevékenységében résztvevők létszáma alapvetően a műszaki feladatok végrehajtásához szükséges erőforrásigényeknek megfelelően alakult, a tulajdonosi elvárások figyelembevétele mellett.”

Szervezet

Az Ovit székháza Budapesten van, ahol a vállalkozási, a műszaki és a gazdasági részlegek találhatók. Ezen kívül Magyarországon van még további 6 állandó és 10-15 ideiglenes telephelye, ami a különböző projektekhez kapcsolódik.

Az Ovit fő üzleti területei

Először is, új távvezetékek létesítése, a meglévő távvezetékek karbantartása, javítása, rekonstrukciója, modernizációja és szabványosítása. Másodszor új alállomások létesítése (amely kiterjed a tervezésre, építésre és a villamos-technológiai szerelésre), a meglévő alállomások karbantartása, javítása, rekonstrukciója, nagyfeszültségű berendezések cseréje, bővítése és diagnosztikája. Harmadszor acélszerkezetek gyártása, beleértve a sorozatgyártást és a kissorozatú hegesztett és csavarozott szerkezeteket, valamint a felületvédelmet.
Végül, de nem utolsósorban a nehézszállítás, amely magába foglalja a nagytömegű és túlméretes gépek szállítását speciális járműszerelvényekkel, fel- és lerakodással együtt, vasúton, hajón, vagy légifuvarral, és daruzást.
Mindezek mellett az Ovit az ipari nagyfogyasztók energiaellátási rendszerének karbantartását és felújítását is végzi.
Az elmúlt 20 évben, az információs és kommunikációs technológiák fejlődése és bővítése jelentős szerepet játszott az Ovit életében.
Somogyi István vezérigazgató úr azt mondja: „Mint felhasználónak az ICT technológiák nagyon jól támogatták a munkánkat, de ennek a technológiai forradalomnak mi is részesei voltunk. Mi dolgoztuk ki és vezettük be az optikai rendszerek (ADSS, OPGW) telepítési technológiáit a nagyfeszültségű hálózatokra, ami nélkülözhetetlen volt az adatátviteli igény robbanásszerű növekedéséhez”
Ennek az adaptációnak és technológiai fejlesztésnek Magyarországon az Ovit volt az előfutára, tekintve, hogy az országban nem volt más cég semmilyen szektorokból, aki ezt a komplex és drága rendszert fejlesztette volna.
Kidolgozták például a különböző távvezetéki technológiákat, különös tekintettel a feszültség alatti munkavégzésre.

Piaci helyzet

Az Ovit-nak nagyon intenzív üzleti kapcsolata van számos beszállítóval, akik leginkább a villamos energia szektorban tevékenykednek (pl.: SIEMENS, SCHNEIDER, ABB, AREVA), és a vevőkkel, akik rendszerint az energetikai piac szereplői (pl.: E.ON, RWE, Paksi Atomerőmű Zrt.).
Somogyi úr kifejtette: „Filozófiánk az, hogy megbízhatóak legyünk a piacon, ezért csak olyan cégekkel akarunk fenntartani üzleti kapcsolatokat, amelyek filozófiája azonos, technológiájuk megfelelő és az áraik kedvezőek.”
Az elmúlt 15-20 év változásai jó esélyeket kínáltak a magyar cégeknek, de nem mindegyik tudott élni a lehetőségekkel és néhányan nem is élték túl a versenypiaci feltételeket.
Ebben az időszakban az Ovit ki tudta használni az európai gazdasági BOOM-ot, és a német újraegyesítést. Számos országban nyert el nagyprojektekre szerződéseket, beleértve az ARAB Emirátust, Kuwaitot, Törökországot, Görögországot, Németországot, stb.
A magyarországi hálózat intenzív modernizációja a 90-es évek közepén kezdődött, amikor az Ovit kissé visszavonult az európai hálózati és alállomási piacról, hogy részt vegyen a magyar átviteli hálózat kiépítésében. De soha nem adta fel az európai piacot az acélszerkezetek és a nehézszállítás területén. A cég által gyártott acélszerkezetek kb. 60 %-a exportra kerül (kb. 6-7 ezer tonna évente) az európai piacra. Annak érdekében, hogy fenntartsuk imázsunkat, alkalomszerűen dolgoztunk külföldön. Például Horvátországban a háborúban megsérült távvezetékeken végeztünk feszültség alatti munkákat.
Az Ovit működésében a legtöbb energiafelhasználást igénylő területek az acélszerkezet gyártás és a nagy munkagépek üzemeltetése. Az utóbbi 10 évben a környezeti behatás minimalizálása céljából új és energiatakarékosabb technológiák és gépek váltották fel a korábbiakat.
Léteznek a terepen történő munkavégzésre vonatkozó környezetvédelmi szabályozások, minthogy a vontatók és a nagy munkagépek jelentős károkat okoznak a termőföldben, erdőben és magántulajdonban, stb. Ezért az Ovit-nak nagyon gondos terveket kell készíteni a munka megkezdése előtt, és olyan technológiákat kell alkalmaznia, amik minimalizálják a károkozás esélyét. „Például egy adott munkát úgy szervezünk meg, hogy minden felmerülő munkafázis egy ütemben, egyszeri felvonulással legyen elvégezhető, hiszen nagy munkagépeket, eszközöket kell célba juttatnunk, s ha ezt nem így tennénk, akkor az megemelné a pénzügyi terheinket a büntetések, kártalanítások és a rekultivációs munkák költségeivel. Ráadásul a közvélemény is ellenünk fordulhat.” mondja Somogyi úr.
Az Ovit számára a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy Magyarország tagjává vált az Európai Uniónak, így igen sok befektető jelenik meg az országban, amelyeknek a befektetői tevékenysége villamosenergia igényt indukál. Például, amikor egy nagy cég, mint az AUDI az autógyártási tevékenységének egy részét áthelyezi Győrbe, ennek az energiaigénye igen nagy. Ezért távvezetékeket és alállomásokat kell építeni, ami több projektet és nagyobb piaci stabilitást jelent az Ovit számára.
Somogyi úr hozzáteszi: „Számunkra elengedhetetlen, hogy szemmel tartsuk, hogy mely cégek terveznek befektetéseket Magyarországon, hogy időben ajánlhassuk fel termékeinket és szolgáltatásainkat. A marketing stratégiánkat módosítva alkalmazkodnunk kellett ehhez.”

Jövőbeli terveink

A jövőben a növekvő termelési költségek hatására az Ovit a projektjeit gyorsabban, racionálisabban, tervezettebben és logisztikára támaszkodva kell, hogy kivitelezze. Szintén tervezzük, hogy találjunk további hosszútávon együttműködő üzleti partnereket, különös tekintettel az alvállalkozókra, hogy a munkák időben befejeződjenek. A következő 2-3 évben a külpiacra kell orientálódnunk és az azt követő 3-5 évben döntést kell hoznunk, hogy mely termékeink és szolgáltatásaink kapacitását kell bővítenünk.
Somogyi úr végezetül azt mondja: „Nagyon szép volna, ha meg tudnánk őrizni a jelenleg fennálló status quo-t, de ezzel egy felelős vezető nem elégedhet meg, ennél tovább kell tekintenie. Ezért remélem, hogy képesek leszünk termékeinknek mintegy 15-20 %-át az európai piacon értékesíteni, nagyobb árbevétellel és profittal. Ez az én álmom.”