Éves jelentés 2003

Az Igazgatóság beszámolója

Az Ovit ZRt. 2003. évi üzletpolitikáját a társaság Közgyűlése a 6/2003.(IV.7.) sz. határozatával az alábbi követelményekkel fogadta el:

• A társaság maradéktalanul teljesítse az MVM Rt.-vel kötött átviteli hálózati Üzemeltetési Szerződésben foglaltakat.A rendelkezésre bocsátott források hatékony felhasználásával, szigorú költségtakarékosság mellett biztosítsa, hogy az átviteli hálózat üzembiztonságának színvonala ne csökkenjen.
• A Létesítési Igazgatóság megfelelő piaci munkával őrizze meg a hálózati munkák terén elért pozícióját. A több lábon állás elvének érvényesülése mellett törekedjen új piaci területek megszerzésére. Az MVM Rt.-től kapott megrendeléseket az árszínvonal szinten tartása mellett mind határidőtartásban, mind a minőség javítása mellett teljesítse.
• A társaság az 1.) és 2.) pontban foglalt célkitűzések teljesítése mellett törekedjen a közvetett költségek csökkentésére és biztosítsa, hogy a társaság adózás előtti eredménye haladja meg a 250 M Ft-ot.
• A társaság 2003. évi korrigált bázis-átlagkeresete 2.140.079 Ft/fő/év. A társaság a középszintű bérmegállapodásnak megfelelően 4,5 % nettó reálkereset-növekedést valósíthat meg. Az Ovit ZRt. 2003. évi tevékenységének eredményei az elvárások maradéktalan teljesítését mutatják. A társaság megőrizte gazdálkodási, piaci pozícióit, pénzügyi stabilitását és tovább javította jövedelmezőségét.

A 2003. év az Ovit ZRt. részvénytársasági működésének tizenkettedik évét jelentette. A társaság ebben az évben is elsődleges feladatának a megrendelői igények teljesítését tekintette. A teljesítéseket az Átviteli Hálózati Üzemeltetési Szerződés, valamint az átviteli hálózati beruházási és felújítási munkákra vonatkozóan megkötött egyedi szerződések szerint meghatározott műszaki tartalommal, a rögzített források rendelkezésre állásával, takarékos költségfelhasználás mellett sikerült megvalósítani. Az átviteli hálózat rendelkezésre állása változatlan szinten biztosított volt, a beruházási, felújítási munkák teljesítése a megrendelői igények szerint folyt. Az MVM Rt.-vel, mint 2003. évben is legnagyobb vevővel kötött szerződések adták az árbevétel 69 %-át, 17 %-ra nőtt az áramszolgáltató társaságok, erőművek részesedése, míg 14 % egyéb, a villamos-energetikához kapcsolódó megrendelők körében realizálódott.

A társaság beruházási gyakorlata a működési folyamatok jelenlegi és jövőbeni igényeinek kiszolgálásához szükséges eszközök rendelkezésre állásának biztosítását szolgálta. A szükségszerűség és a gazdaságossági szempontok szerint megvalósított – saját és külső forrásokkal finanszírozott – fejlesztések révén az Ovit ZRt. erőforrás-ellátottságának szinten tartását, illetve javulását sikerült elérni.

A társaság 2003. évi működésének finanszírozása az eloző évinél lényegesen nagyobb pénzügyi terheket jelentett, miközben a pénzpiacokon is nem várt, előre nem kiszámítható jelenségek mutatkoztak. A termelési folyamatok zavartalan finanszírozása csak hosszabb futamidejű és magasabb volumenű hitelfelhasználással volt biztosítható, azonban ennek mértéke biztonsággal kezelhető szinten alakult. A második félévi nagy volumenű és tartósnak bizonyuló hitelállomány következtében az utolsó negyedévben a pénzügyi eredmény negatívvá vált.

Az Ovit ZRt. a társaság célkitűzéseivel összhangban 2003. évben is sikeresen működtette az új ISO 9001:2001-es szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási és az ISO 14001:1997-es szabvány követelményeit kielégítő környezetközpontú irányítási rendszereket, amelyeket Integrált Irányítási Rendszerként épített ki. A beszámolási időszakban lefolytatott külső és belső auditok sikeresen zárultak. Ezek közül kiemelendő az ÉMI TÜV Bayern Kft. által lefolytatott felügyeleti audit, a Paksi Atomeromű Rt. által végzett minosítő audit, valamint a Központi Szakszolgálati Üzem Vegyi Laboratóriumában végzett akkreditációs minosítő eljárás, melynek eredményeként az Akkreditációs Okiratot újabb 3 évre meghosszabbították.

Az Ovit ZRt. 2003. évi gazdálkodása során teljesítette a célkituzéseket, illetve a vele szemben megfogalmazott követelményeket, melyek alapot adhatnak a jövőben arra, hogy a társaság meg tudjon felelni vevői igényeinek és tulajdonosai elvárásainak.

Az Ovit ZRt. részvényesei (2003. december 31.)

A társaság tulajdonosi szerkezetében 2003. évben az elmúlt évhez képest változás nem következett be.

Az Ovit ZRt. tisztségviselői (2003. december 31.)

Az Igazgatóság tagjai:

Tari Gábor - igazgatóság elnöke
Szalay Csaba - ügyvezető vezérigazgató
Horváth Zoltán
Kovács György
Dr. Csom Gyula
Dr. Tóth József
Tatár Dénes
Pónya József
Kacsó András

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Dr. Dobos Gáborné - felügyelő bizottság elnöke
Dr. Bánfai György
Dr. Simák Pál
Nagy István Ottó
Németh Julianna
Bakai Lehel

Könyvvizsgáló:

Ernst & Young Kft.
Deák Zsuzsanna

A társaság 2003. évi tevékenysége

A társaság 2003. évi termelési értéke – saját teljesítménye – 14,8 Mrd Ft, melynek alakulását meghatározó tényezőket az alábbi táblázat tartalmazza:

A termelési érték számításánál meghatározó értékű árbevétel növekedésének hatását a tevékenységenkénti összetétel változásra a következő ábra mutatja:

Üzemeltetési tevékenység

A társaság egyik meghatározó tevékenysége a magyar villamos átviteli hálózat üzemeltetése, melyet az MVM Rt. és Ovit ZRt. között létrejött, határozatlan idejű, évente aktualizált Átviteli Hálózati Üzemeltetési Szerződésben foglaltak szerint végez. A 2003. évre szerződésben rögzített éves üzemeltetési átalánydíj 3650 M Ft volt. A beszámolási időszakban ezen az üzletágon realizált árbevétel 3679,3 M Ft, a szerződésben rögzített átalánydíjon felül tartalmazza a többlet üzemzavari költségek fedezésére vonatkozó megállapodás szerinti forrásbiztosítást, 29,3 M Ft értékben.

A tárgyévi költségfelhasználás a társaság Közgyűlése által az üzletpolitika kiegészítéseként megfogalmazott és elfogadott követelmények figyelembevételével, az üzleti tervben meghatározott struktúra szerinti bontásban, a következoképpen alakult:

Az üzemeltetési költségek összesen 1,8 %-kal haladták meg az MVM Rt. által biztosított költségkeretet, a különbözetet az Ovit ZRt. saját forrásai terhére biztosította.

Az üzemviteli kezelési feladatokban 2003. évben az alábbi változások történtek:

• Az év második felében elkészült a sajószögedi 400 kV alállomásrész 1. és 4. mezősorának primer és szekunder rekonstrukciója, és kialakításra került a kezelőközpont is.
• Befejeződött a Tiszalöki alállomás primer kiépítése és szekunder rekonstrukciója, ezzel az alállomás távkezelhetővé vált. A Tiszalöki alállomásnak a Sajószögedi Kezelőközpont-alállomásból való távkezelése 2003. december 29-én megkezdődött. A tárgyévben befejeződött a Sándorfalva-Békéscsaba 400 kV-os összeköttetés építése, kialakult a délkeleti hurok. A projekt során megépült a Sándorfalva-Békéscsaba 400 kV-os távvezeték, bővült a sándorfalvai és a békéscsabai alállomás. A
• Sándorfalva-Békéscsaba 400 kV-os távvezeték üzemfelügyeletének és kezelésének megszervezése erőforrás takarékos módon, a vezetékfelügyelőségi szakaszhatárok módosításával történt meg.
• Az év végén üzembe helyezték a Kispesti Eromű és a Kőbányai Alállomás közötti kétrendszerű kábelvonalat, amelynek üzemfelügyeletét és kezelését az Albertirsai Vezetékfelügyelőség végzi.
• A beszámolási időszakban valósult meg a távközlés fejlesztési projekt lezárásának keretében a távközlési és védelmes kapcsolatok átterhelése az új áramkörökbe.

Az üzemzavar elhárításként nyilvántartott munkák között – a nem közvetlenül a technológiai berendezések okozta üzemzavarok nélkül – 50 % felett volt azon beavatkozások száma, amelyeknél az alállomási és távvezetéki bejárások alkalmával felismert hibák, vagy a diagnosztikai tevékenység során feltárt rendellenességek javításával megelozhetővé vált a berendezések tényleges üzemzavara.

Üzemzavari statisztikai értékelés

A bekövetkezett üzemzavarok fontosabb összesítő adatait a következő táblázat foglalja össze:

Az azonnali jelentésre kötelezett üzemzavarok száma a magas 2001. évi értékhez (61) képest jelentősen csökkent, a bázis évhez viszonyítva pedig alig változott. A jelentésre kötelezett üzemzavarok száma 2003-ban az eloző évekhez képest emelkedett, emiatt az összes üzemzavarok száma a 2002-es értéket meghaladta. A fogyasztói villamos energia kiesés értéke, amely összességében nem jelentős, a jelentésre kötelezett üzemzavarok számának növekedése miatt emelkedett meg. Az elmúlt évhez viszonyítva javuló statisztikát mutat azoknak az üzemzavaroknak a száma, ahol a személyi felelosség közvetlenül, vagy közvetve megállapítható.

MVM Rt.-n kívüli üzemeltetési tevékenység

Négy alállomáson bizonyos berendezések (általában középfeszültségű részek, helyenként teljesen vagy részlegesen a 120 kV-os kapcsolóberendezés) nem az MVM Rt. tulajdonában vannak. Ezeket az Ovit ZRt. a tulajdonossal kötött szerződés szerint üzemelteti.

A szerződések keretében üzemeltetett alállomásokat és a realizált árbevételt az alábbi táblázat rögzíti:

Az üzemeltetett berendezések főbb műszaki paraméterei

Az üzemeltetett berendezések mennyiségét az alábbi adatok jellemezték 2003. december 31-én:

Alállomási mezők száma

Transzformátorok száma és teljesítménye

Távvezetékek nyomvonal- és rendszerhossza

Üzemeltetésen kívüli tevékenységek

Az üzemeltetésen kívüli tevékenységeken a társasági szintű értékesítési árbevétel 82,4 %-a realizálódott, melynek üzletágankénti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

2003. évben mind a technológiai szerelési, mind a hálózatszerelési munkák részaránya növekedett, s e tevékenységeken realizált árbevétel is a többszörösére emelkedett a bázis évi értékekhez viszonyítva. E két tevékenység legnagyobb projektjei az alábbiak voltak:

• Békéscsaba alállomás 400 kV-os bővítése, primer szerelése
• Sajószöged 400/220/120 kV-os aá.400 kV-os szekunder rekonstrukciójához szükséges védelem-automatika és irányítástechnikai rendszerek kiépítése
• Kispesti Erőmű és Kobánya 120/10 kV-os alállomás közötti 120 kV-os összeköttetetés megvalósítása
• Pécs 400/120 kV-os alállomás építése
• Oroszlányi Erőmű Rt. villamos erősáramú berendezések rekonstrukciója
• Göd 120 kV-os alállomás létesítése
• Paks-Pécs kétrendszerű 400 kV-os távvezeték alapozási munkái és építés-szerelése
• Sándorfalva-Békéscsaba egyrendszerű 400 kV-os távvezeték építés-szerelése
• Szigetvár-Barcs 120 kV-os kétrendszerű szabadvezeték létesítése

Ezek a kivitelezések tették ki a technológiai szerelésen realizált árbevétel 52,5 %-át, a hálózatszerelés árbevételének pedig 81 %-át. A hálózatszerelési és egyéb szolgáltatásokon elért árbevétel 8,8 %-kal elmaradt a múlt évi értéktől, míg az ipari és építőipari beruházások, a szállítási és az egyéb tevékenységek árbevétele összességében a megelőző időszaki értéket 15,9 %-kal haladta meg.

Az üzemeltetésen kívüli árbevétel struktúrája vevőcsoportok szerinti bontásban a következő:

Az üzemeltetésen kívüli tevékenységekből származó árbevétel vevőkörönkénti megoszlása az előző évhez viszonyítva csak kis mértékben változott. Az MVM Rt. megrendeléseinek értéke 71,9 %-kal nőtt, részaránya 62,5 %. Az egyéb iparági megrendelők szegmensén realizált árbevétel megduplázódott. Ezen belül az áramszolgáltatók részaránya növekedett, miközben az erőműveké csökkent. Az iparágon kívüli megrendelésekből származó árbevétel 59,5 %-kal nőtt, arányát tekintve azonban 1,8 százalékponttal csökkent.

2003. évben mind az eloző évi árbevétel, mind pedig a tárgyévi tervezett érték túlteljesítésre került. A szerződött rendelésállomány az év folyamán hónapról hónapra növekedett, a tervben szereplő létesítményekre kiírt tendereket – kevés kivételtől eltekintve – sikerült elnyerni, és a beszámolási időszakban jelentős volt azon projekteknek a száma, amelyeknél a tervben prognosztizáltnál magasabb összegű volt a megnyert és megvalósított munka árbevételi értéke. Több, a tervkészítést követően kiírt projektre is sikerrel pályáztunk. Az erőművi területen a vevőkörönkénti részarány-csökkenés ellenére is erősödtek piaci pozícióink.

MVM Rt. beruházások

MVM Rt. felújítások, karbantartások

Áramszolgáltató társaságok megrendelései

Erőmű társaságok megrendelései

Egyéb megrendelések

A felsorolt munkák tették ki az üzemeltetésen kívüli árbevétel 69 %-át, az 50 és 100 M Ft közötti árbevételű megrendelések pedig további 15,1 %-os részarányt képviselnek.

Vagyoni helyzet

Eszközállomány alakulása

A társaság 2003. december 31-ei záró eszközállománya 46,7 %-os növekedést mutat a bázis év zárlati időpontjához képest. Az eszközök állományában bekövetkezett változást szemlélteti az alábbi ábra:

A vállalkozás tevékenységét tartósan – legalább egy éven túl – szolgáló eszközök állománynövekedését mutatja a következő ábra mérlegtételek szerint:

A befektetett pénzügyi eszközök állománya 10,7 %-kal, az immateriális javak állománya pedig 25,7 %-kal csökkent a bázis év záró értékeihez viszonyítva. A tárgyi eszközök állománya ugyanakkor összességében 8,4 %-kal emelkedett a zárlati időpontok között. Ezen belül az ingatlanok állománya 3,9 %-kal, az egyéb berendezések, gépek, járművek állománya pedig 56,9 %-kal növekedett, amely elsősorban a tárgyév folyamán megkötött pénzügyi lízingszerződések keretében történt eszközbeszerzésekből adódik. A műszaki berendezések, gépek, járművek állománya 5,2 %-kal csökkent. A befejezetlen beruházások és a beruházásokra adott előlegek együttes záró értéke pedig 4 %-kal alacsonyabb a bázis év záró állományánál.

A 2003. december 31-i mérési időpontban a társaság forgóeszközeinek állománya 3437,8 M Ft-tal magasabb a bázis évi záró értékhez mérten. A változás összetevőnkénti alakulását szemlélteti az alábbi ábra:

Az Ovit ZRt. készletállománya abszolút értékben 336,1 M Ft-tal nőtt, melynek összetétel változását tükrözi a következő ábra:

Forrásösszetétel alakulása

Az elmúlt év alatt az Ovit ZRt. forrásállományában bekövetkezett változások a következoképpen alakultak:

A saját források – az osztalékfizetést követően – 3,3 %-kal növekedtek a társaság nyereséges tevékenységének eredményeként.

A társaság eszközeit és kötelezettségeit mobilizálhatóságuk szempontjából kategorizáló négyfokozatú likviditási mérleget az alábbi ábra szemlélteti:

Az Ovit ZRt. likvid, mobil és mobilizálható eszközeinek értéke – a 2002. évhez hasonlóan – meghaladja kötelezettségek értékét, a társaság likviditási helyzete ezek alapján stabilnak mondható.

Pénzgazdálkodás

Az Ovit ZRt. 2003. évi pénzgazdálkodásában az árbevétel realizálásának az év utolsó negyedévére, sőt utolsó hónapjára tolódása az elmúlt évekhez képest még erőteljesebben éreztette hatását. Így a társaság üzletpolitikájában megfogalmazott egyik általános alapelv teljesítése, azaz a gazdálkodás finanszírozásának, a folyamatos likviditásnak a biztosítása a beszámolási időszak pénzügyi folyamatainak irányításakor fokozott erőfeszítéseket kívánt, és csak jelentős külső forrás bevonásával volt biztosítható.

A vizsgált időszak pénzügyileg realizált bevételei a teljes évet tekintve 35,8 %-kal, a kiadásai pedig 32,6 %-kal voltak magasabbak, mint az elmúlt évben. Annak ellenére, hogy bevételek összességében meghaladták a kiadásokat, a havi adatok szezonális ingadozásokat mutatnak. Az év nagy részében, 3 hónap (április, november és december) kivételével, a kiadások meghaladták a bevételeket.

A számviteli törvény előírásai szerint készített cash-flow kimutatásokat – a legutóbbi három év vonatkozásában – mutatja be a következő ábra:

Jövedelmezőség

Az Ovit ZRt. 2003. évi üzleti tervében tulajdonosi eredményelvárásként 250 M Ft-ot meghaladó adózás előtti eredmény került rögzítésre. A társaság ezen előirányzatot 44,4 %-kal túlteljesítette.

Az adózás előtti eredmény legfontosabb összetevőinek összehasonlító ábrája az alábbi:

A beszámolási időszakban felmerült költségek költségnemi megoszlását a bázis évvel összehasonlítva a következő diagram szemlélteti:

Az Ovit ZRt. 2003. évi 361,1 M Ft-os adózás előtti eredménye utáni adófizetési kötelezettség 37,8 M Ft.

Humánpolitikai tevékenység

Létszám- és bérgazdálkodás

Az Ovit ZRt. 2003. évi létszám- és bérgazdálkodását a tevékenységek munkaerő-szükségletei, a társaság költségviselő képessége és a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés határozta meg. A létszám alakulását a következő táblázat részletezi:

A fluktuáció szakképzettség szerinti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti:

A társaság képzettségi szintje a tárgyév folyamán tovább nőtt, mivel a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkező belépő munkavállalók száma 2003. évben magasabb volt a kilépőkénél, míg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők és a szakképzetlen munkatársak esetében ez az arány fordított volt.

A fluktuáció életkor csoportok szerinti megoszlását a következő diagram ábrázolja:

Az érdekképviseletekkel kötött tárgyévi megállapodásban az átlagbér növekedés tervezett mértéke 9 % volt a korrigált bázis átlagbérre (2.140.079,- Ft/fő/év) vetítve, 4,5 % reálkereset-növekedés célkitűzés mellett. A társaság az éves engedélyezett 9 %-os átlagbér-növekményt betartotta.

Jóléti és szociális ellátás

A társaság 2003. évi jóléti és szociális ellátásra vonatkozó terve az aktuális villamosenergia-ipari középszintű bér- és szociális megállapodásban, valamint a társaságnál működő érdekképviseletekkel kötött megállapodásban foglalt elveknek és mértékeknek megfelelően került kialakításra.

A jóléti és szociális kiadások közé tartozó tételek bázis és tárgyévi tény értékeit a következő ábra szemlélteti:

Minőségügyi- és Környezetközpontú Irányítási Rendszer

A 2003. évi feladatok végrehajtását a társaság vezetése/szervezeti egységei az integrált minőség- és környezetirányítási rendszer hatékony működtetésével kapcsolták össze. A minőségügyi és környezetirányítási cselekedetek minden érintett szervezeti egység tevékenységébe beépültek, az év közben hozott intézkedések kiterjedtek a szabályozott folyamatokra. A kitűzött minőség- és környezeti célok ismeretében és ezek megvalósítása során a közreműködő munkavállalók közvetlenül értékelték, hogy végzett munkájukkal milyen mértékben részesei az elért eredményeknek. A környezetirányítási szempontok hozzárendelése a minőségirányítás elemeihez, a feladatok végrehajtása során ezek együttes kezelése növelte a vezetők/munkavállalók felelősségérzetét.

Az integrált irányítási rendszer hatékony működését szolgálta a Paksi Atomerőmű Rt. által lefolytatott sikeres minősítő audit, amely szerint az Ovit ZRt. Minőségirányítási Rendszere megfelel az ABOS követelményeinek, továbbá a NAT által 2003. áprilisában a KSZÜ Vegyi Laboratóriumában végzett akkreditációs minősítő eljárás eredménye alapján az Akkreditációs Okiratot újabb 3 évre meghosszabbították.

Az integrált minőség- és környezetirányítási rendszer folyamatos működését igazolta az ÉMI-TÜV Bayern Kft. audit teamjei által 2003. november 24-27. között lefolytatott felügyeleti auditok eredménye, ahol az auditorok megállapították, hogy az irányítási rendszer megfelel az ISO 9001-es és az ISO 14001-es szabványok követelményeinek és az elvárásoknak megfelelően működik.

Környezetvédelem

Az Ovit ZRt. 2003. év folyamán sikeresen működtette az MSZ EN ISO 14001 szabvány követelményein alapuló Környezetközpontú Irányítási Rendszert az egységes szerkezetbe foglalt Minőség- és Környezetirányítási Rendszeren belül, melyet az év végén lezajlott sikeres audit is bizonyított.

Az átviteli hálózat üzemeltetése és a létesítmények kivitelezési tevékenysége, tehát az átviteli hálózat és környezete szoros kapcsolatban van egymással. Ebből adódóan az év folyamán a Nemzeti Park Igazgatóságokkal szoros kapcsolatot tartottunk fenn a korábban megkötött háromoldalú együttműködési megállapodások figyelembevételével. Ezen megállapodások célja, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területén lévő, az országos átviteli hálózati távvezeték rendszerhez tartozó távvezetéki szakaszok üzemeltetése és fejlesztése során végzett tevékenységünknél messzemenően figyelembe vesszük a környezet- és természetvédelmi szempontokat, egyeztetjük az igényeket.

Társaságunk az Átviteli Hálózati Üzemeltetési Szerződésben foglaltak alapján üzemelteti az MVM Rt. tulajdonában lévő alállomásokat, valamint a mintegy 4200 km rendszerhosszúságú átviteli hálózati villamos távvezetéket. A tulajdonos által 2001-ben indított „Transzformátorok felújításának és alapjaik környezetvédelmi átalakításának komplex programja” keretében tovább folytattuk a nyitott transzformátor kavicságyak zárt rendszerűvé történő átalakítását, melyek tűzvédelmi kötelezettségek mellett a környezetvédelmi szempontoknak is mindenben megfelelnek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a transzformátorokból esetlegesen jelentkező olajcsöpögések, elfolyások a környezet, így a talaj, talajvíz, felszín alatti vizek szennyezését megakadályozzák.

Azokon a telephelyeken, ahol alul nyitott alappal rendelkező transzformátoroknál tapasztalunk olajcsepegést, a berendezés alá épített tálcarendszerrel akadályoztuk meg a talaj és talajvíz további elszennyeződését. Annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük az esetleges talajvíz szennyeződést, monitoring rendszereket üzemeltettünk 10 átviteli hálózati alállomás területén, összesen 45 mintavételi hellyel. Ezen monitoring kutakból a területileg illetékes Környezetvédelmi Hatóság előírásának megfelelő gyakorisággal vettünk mintát, melyet akkreditált laboratóriumban, összes szénhidrogén tartalomra vizsgáltattunk. A vizsgálati eredményeket a felügyeloségekre, valamint az MVM Rt. KVO részére továbbítottuk. A megküldött vizsgálati eredményeket a felügyelőségek elfogadták, az év folyamán külön intézkedés megtételére sem társaságunkat, sem pedig az MVM Rt.-t nem kötelezték.

Mindezekből következik, hogy a környezeti politikánkban megfogalmazottaknak megfelelően működési területünkön mind az üzemeltetési, mind a létesítési folyamatokban 2003. évben is kiemelten kezeltük a környezetvédelem szempontjait, melyet kapcsolatainkban is elvártunk és érvényesítettünk.