Aki mostanában járt az M1-es autópálya Tatabánya és az országhatár közötti szakaszán, tapasztalhatta, hogy egyre-másra nőnek ki a földből új szélerőművek. Jó egy évtizeddel ezelőtt hasonló építési kedv volt tapasztalható az autópálya országhatártól Bécsig terjedő szakaszán, ott ma már igen kiterjedt szélerőműparkokat találhatunk. Az első magyarországi szélerőművek Inotán és a Dunaújvároshoz közeli Kulcson épültek 2000-2001-ben, 250 és 600 kW-os teljesítménnyel. Az Európai Unió ösztönzésének és a gazdasági környezet változásának megfelelően Magyarországon is szaporodnak a szélerőművek, többségük hazánk leginkább széljárta részén, a Kisalföldön és környékén épül.

Az OVIT Híradó előző számának olvasói már értesülhettek arról, hogy a Szállítási üzemünk végzi egy új szélerőműpark berendezéseinek szállítását Gönyű dunai kikötőből Kisigmándra. Eddig is több szélerőműpark építésében vettünk már részt, így a most Kisigmánd-Nagyigmánd térségében létesülő, jelenleg legnagyobb magyarországi szélerőműpark hálózati csatlakozásának kialakításában is közreműködünk. A távvezetékoszlopok látványához hozzászokott OVIT-os szemnek is tekintélyt sugárzó, közel 100 m tengelymagasságú Gamesa gyártmányú szélturbinák már messziről jelzik az épülő szélpark helyét. Az első ütemben 25 db 2 MW-os szélgenerátor-egység telepítése történik meg, amelyek 20 kV-os kábelen kapcsolódnak egy új 120/20 kV-os transzformátorállomásba, ami 120 kV-on csatlakozik az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Kisigmándi alállomásához.

2005-ben kötöttünk szerződést fővállalkozóként a Kaptár Szélerőmű Kft.-vel egy új alállomás megépítésére, a hálózati csatlakozás kialakítására. Időközben a szélerőműpark létesítésére és üzemeltetésére létrejött társaságban 100%-os tulajdonrészt szerzett a spanyol IBERDROLA konszern, akikkel a korábban megkötött szerződést megerősítettük. Az új tulajdonos igényének megfelelően szerződésünk kiegészült a szélgenerátorok üzemeltetéséhez szükséges anyagok és alkatrészek elhelyezését biztosító raktárépület megépítésével, illetve a kapcsoló-vezénylő épületet úgy kellett megépíteni, hogy az a további bővítéseknek is helyet biztosítson.

Az IBERDROLA neve korábban kevésbé volt ismert számunkra, mint a Magyarországon hosszabb ideje jelen lévő külföldi cégeké, ezért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy mintegy 42500 MW beépített erőművi kapacitásával Spanyolország legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb villamosenergia-termelő és -szolgáltató cégéről van szó, de megújuló energiával foglalkozó tagvállalatuk, az IBERDROLA Renovables 8960 MW beépített szélerőmű kapacitással jelenleg világelső a szélenergia hasznosításában. Cervantes óta tudjuk, hogy Ibériában nagy hagyományai vannak a szélenergia alkalmazásának, de a hagyományok mellett napjainkban is jeleskednek a szélerőművek létesítésében, így jelenleg Spanyolország az Egyesült Államok és Németország után a harmadik legjelentősebb szélenergia-felhasználó a világon.

A tervezés és az engedélyeztetési eljárások után 2007 decemberében kezdődhetett meg az új transzformátorállomás építése. A decemberi időjárás nem igazán kedvez az építési munkáknak, ezért ahhoz, hogy egyáltalán munkát lehessen végezni a saras, felázott területen, először a közútkezelő igényének megfelelően mintegy 80 méter hosszú ideiglenes betonutat kellet építenünk, a Szállítási üzem előregyártott betonlapjainak felhasználásával. A dombos, mintegy három méter szintkülönbségű területen a tereprendezési munkák után támfalakat kellett készíteni, és meg kellett oldani a vízelvezetést is. Az elkészült kapcsoló-vezénylő épület ad helyet a széltornyoktól érkező kábeleket fogadó 20 kV-os tokozott kapcsolóberendezésnek, a védelmi és irányítástechnikai rendszereknek és az OVIT gyártotta segédüzemi elosztóknak. A szabadtéri 50 MW-os transzformátor új, acélszerkezetű portálokra függesztett sodronyokkal csatlakozik a szomszédos E.ON-alállomás 120 kV-os mezőjéhez. Az új alállomás természetesen távkezelhető, de a kapcsolásokat jelenleg helyi kezelőszemélyzet végzi. Újdonság, hogy a megszokott PROLAN irányítástechnikai rendszer nem csak a KDSZ és a MAVIR üzemirányító központjával, hanem műholdon keresztül az IBERDROLA „CORE” központjával is kapcsolatot tart. A Toledóban működő CORE (Centro de Operación de Enegías Renovables) felügyeli az IBERDROLA megújuló energiaforrásokkal üzemelő, jellemzően Európában, Észak- és Dél-Amerikában található erőműveit.

Az új alállomás építésével párhuzamosan végeztük az E.ON Kisigmándi alállomásának bővítését is. Itt a 120 kV-os gyűjtősínt kellett meghosszabbítani egy új, három mezőre kiterjedő csőgyűjtősín szakasszal. E három mezőben le kellett bontani a régi, rossz állapotú vasbeton portálokat, majd egy új 120 kV-os fogadómezőt építettünk ki a szélerőmű csatlakozás részére. Ez az alállomás sok régi OVIT-os számára lehet ismerős, hiszen hosszú ideig az OVIT üzemeltette, de jelentős helyszíne a magyar villamosenergia-rendszer történelmének is, hiszen az akkor még 100 kV-os Kisigmánd–Érsekújvár távvezeték üzembe helyezésével itt létesült Magyarország első nemzetközi kooperációs távvezetéke 1952-ben.

A villamos technológiai berendezések telepítését és szerelését a NYUMALÜ, az üzembe helyezést megelőző vizsgálatokat, a védelmi és irányítástechnikai rendszer felélesztését a KSZÜ, az optikai és telefonkapcsolatok kialakítását a Távközlési osztály munkatársai végezték. A tervezésben és engedélyeztetésben az ETV-ERŐTERV Zrt, az építési munkákban pedig a Jordáki Kft. működött közre alvállalkozóként. A transzformátorállomást 2008 novemberében helyeztük üzembe, jelenleg folyik a szélturbinák beüzemelése, rövidesen várható a kereskedelmi üzem megkezdése.

A beruházó még az idén tervezi a jelenleg 50 MW-os szélerőműpark és az alállomás bővítését újabb szélturbinákkal, és két további, 120/20 kV-os transzformátorral. A szélerőműpark maximális teljesítménye végkiépítésben várhatóan 118 MW lesz.

Ismeretes, hogy Magyarországon is igen jelentős befektetői szándék van szélerőművek építésére. A szélerőművek által termelt villamos energia mennyisége azonban erősen időjárásfüggő, ami a rendszerirányításnak komoly nehézségeket okoz, ezért jelenleg 330 MW-ra korlátozták a Magyarországon létesíthető szélerőművek maximális teljesítményét. A MAVIR honlapján olvasható tájékoztató szerint komoly szándék van arra, hogy ez a teljesítmény 2010-től különböző intézkedések megtétele után akár 740 MW-ig bővíthető legyen.

Reméljük, ezen erőművek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építésével, karbantartásával kapcsolatban nekünk is lesz feladatunk.

Göttlinger Attila