A vállalat története

A magyarországi nagyfeszültségű átviteli hálózat létrehozásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével alapításától kezdve szorosan összefonódik Országos Villamostávvezeték ZRt., röviden és közismerten: az Ovit. 1949. március 1-jével megkezdte tevékenységét a 

Távvezetéképítő Nemzeti Vállalat, amely később összevonásra került az 1951-ben alapított Országos Villamostávvezeték Vállalattal. Alapításakor a vállalat 257 km 60 kV-os és 330 km 100 kV-os távvezeték, valamint 5 alállomás üzemeltetését vette át a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-től.
 
Az ipar háború utáni talpra állítása és gyors ütemű fejlesztése igen nagy feladatot rótt a hazai villamos energetikára. A tönkretett vagy leszerelt erőműveket újra fel kellett építeni, a hálózatot helyre kellett hozni és meg kellett erősíteni. Az Ovit a régebben épült 60 és 100 kV-os távvezetékek feszültségszintjét 110, majd 1952-tõl kezdve 120 kV-ra emelte, és ezzel megkezdődött az országos hálózat egyesítésének több éves folyamata. Felgyorsult a nemzetközi hálózati kapcsolatok bővítése is. 1953-tól megkezdődött a 220 kV feszültségszintű távvezetékek építése.

A 60-as évek hálózatfejlesztési koncepciója egy 400/120 kV feszültségszintű országos és nemzetközi kooperációs átviteli hálózat létrehozását tűzte ki. Az Ovit 1965-ben megkezdte az elsõ 400 kV-os távvezeték és a gödi alállomás építését. A 400 kV-os létesítés idején szerzett szellemi és anyagi tõke hamarosan megtérült, mert a 70-es években az Ovit olyan feladattal került szembe, ami abban az idõben még az egész világon ritkaság volt: egy igen nagy átviteli képességű, 750 kV-os összeköttetés létrehozása Magyarország és Ukrajna között. Az Ovit mindenkor nagy szakmai azonosulással hozta létre az új technológiákat, szerezte be a legkorszerűbb eszközöket, saját fejlesztésű és gyártású szerszámok és kisgépek sorát alkalmazta, miközben olyan nemzetközi szakmai elismerést szerzett, ami a cég megítélésében máig is érezhetõ hatással van.

A 750 kV-os munka olyan mértékű és jellegű erõket hozott létre az Ovit-nál, amelyek kihasználására a hálózat rövid- és középtávú fejlesztési tervei nem nyújtottak kellõ biztosítékot. Ebben a helyzetben a vállalat perspektivikus szemléletű döntéseket hozott: korszerű eszközeit és humán állományának javát, többségét megtartotta. Átviteli hálózat feladatait a rendszer megemelt követelményei szerint elvégezve mind több vállalkozási lehetõséget keresett és nyert el a hazai és külföldi energetikai piacon. Szinte folyamatosan végzett külföldi távvezetéképítési és -szerelési munkákat. Az elsõsorban hálózati nagytranszformátorok mozgatására specializálódott, annak során univerzális képességekre szert tett és egyedülállóan felszerelt szállítási tevékenységét az Ovit szintén piacra vitte, és azóta is folyamatosan végez mind hazai, mind külföldi megrendelõk számára erõművi, hálózati, sõt egyéb ipari különleges nehézgép-szállítmányozásokat.

1991. december 31-én az Ovit átalakult, általános jogutódjaként létrejött az Országos Villamostávvezeték Részvénytársaság. A társaság a vállalat tevékenységi körét teljes egészében megtartotta, viszont a saját tulajdonú hálózat beruházási, fenntartási és kezelõi szerepkörét a hálózatok új tulajdonosaival kötött szerzõdéseken alapuló vállalkozói tevékenység váltotta fel. Az Ovit Rt. 1993-ban megalapozott és jól elõkészített, igen mélyreható szervezeti változtatást hajtott végre, ezzel is biztosítva a cég alkalmazkodását a megváltozott külsõ körülményekhez, segítve a piacérzékeny magatartás és munkastílus kialakítását.

Nyugat-Európa egyesített rendszerébe történõ integrálódásunk több új műszaki követelményt támasztott a magyar hálózattal szemben. Az MVM Rt. 1993-ban átfogó projektet indított Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK) néven. Az Ovit közreműködött az új rendszer alapelveinek kidolgozásában, részt vett a tervezésben, az új telemechanikai alközpontok kivitelezésében és elvégezte az új adatátviteli rendszerrel kapcsolatos preinstallációs munkálatokat. Mindez igen jó alapot jelentett az átviteli hálózat alállomások távkezelésének, mint a hálózatüzem legújabb fejlõdési lépcsõjének elõkészítéséhez. Az Ovit tervezésben való részvételével és komplex kivitelezésével megkezdõdött a Hévíz, Toponár és Felsõzsolca 400/120 kV-os alállomások teljes átépítése és az Ócsa 220/120 kV-os új alállomás létesítése. Az elhatározott 400 kV-os magyar-horvát-szlovén nemzetközi kooperáció jegyében az Ovit megépítette a Hévíz-Országhatár kétrendszerű 400 kV-os távvezetéket.

1993. év októberében történt társasági szintű szervezeti átalakulással egy idõben az Ovit Rt. vezetése felismerte az ISO 9001 szabvány szerinti minõségbiztosítási rendszer kiépítésének szükségességét. A társaság a megrendelõkkel is megismertetett dokumentált minõségügyi rendszer bevezetésével és működtetésével a saját tevékenységének folyamatos, kiváló minõségi színvonalát kívánta elérni, amely a piaci versenyhelyzetben elengedhetetlen.
1994. április. 15-vel került megfogalmazásra az Ovit Rt. Minõségpolitikai nyilatkozata. Ezt követõen a minõségügyi dokumentumokat - az egyes szabványpontokhoz igazodó folyamatszabályozásokra építve – belsõ teamek készítették el.
1995. szeptemberében elkészültek a minõségügyi rendszer alapdokumentációi, háromszintű rendszerdokumentumok: Minõségügyi Kézikönyv, Minõségügyi Eljárási Utasítások, Munkautasítások. A nemzetközi tekintélyű ÉMI TÜV Bayern Kft. auditorai 1996. decemberben sikeres tanúsító auditot folytattak le.

A nukleáris körülményeknek való megfelelés szempontjából a Paksi Atomerõmű Rt. és az Országos Atomenergia Hivatal auditorai 1998. novemberében sikeres minõsítõ auditot tartottak.
A társaság Központi Szakszolgálati Üzemének laboratóriumai külön-külön működtetnek minõségirányítási rendszert, amelyek a lefolytatott akkreditációs eljárás szerinti felülvizsgálatok során az MSZ ISO/IEC 17025-ös szabvány követelményeinek felelnek meg.

Magyarország 1999. január 1-tõl társult tagja az UCPTE-nek (jelenleg UCTE). A tagság egyik feltételeként a magyar rendszernek gyorsan indítható szekunder tartalék erõművi teljesítménnyel kell rendelkeznie. Erre a célra az MVM Rt. két átviteli hálózat csomópontban - Litéren és Sajószögeden - 125 MW névleges teljesítményű gyorsindítású gázturbinákat telepített. A villamos technológiai munkák döntõ hányadát az Ovit tervezte és szerelte a francia EGT cég alvállalkozójaként. Az MVM Rt. beruházásában 1999-ben újabb gázturbinás erõmű építése kezdõdött el Lõrinciben. A projektben az Ovit végezte el a 120 kV-os mezõkiépítés építészeti és villamos-technológiai munkáit, a segédüzemi tokok telepítését, a 120 kV-os kábelfektetést, a transzformátor szállítását és szerelését. A három gázturbinás erõmű üzemeltetését (kezelését és a váratlan indításokhoz szükséges készenléti állapot biztosítását) az MVM Rt. megbízása alapján 2000. május 31-ig az Ovit Rt. Üzemviteli Igazgatóság erre kellõen felkészült szakemberei végezték. Ettõl az idõponttól kezdve az újonnan – külön erre a célra - alapított GTER Kft. látja el ezeket a feladatokat.

Az Ovit Rt. villamosenergia-iparon kívüli vállalkozásai közül talán a legjelentõsebb volt a társaság részvétele a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal energiaellátásának korszerűsítésében. A MÁV által meghirdetett versenypályázat nyerteseként az Ovit Rt. fõvállalkozói szerzõdés keretében végezte el a Tatabánya, Nagyszentjános és Kimle alállomások átépítését és korszerűsítését, valamint a Biatorbágy melletti új MÁV-ELMU alállomás létesítését és üzembe helyezését. Az itt megszerzett kitűnõ referenciákkal az Ovit napjainkig jelentõs megbízásokat kap különféle vasútvillamosítási munkálatokra. 1998 áprilisában a SIEMENS Rt. megbízásából a Létesítési Igazgatóság 3 vasútvonal (Balatonszentgyörgy-Murakeresztúr, Székesfehérvár-Szombathely és Rákospalota-Vácrátót) korszerűsítését kezdte el. A 2000. december 15-ig tartó munka új alállomások létesítését, (Balatonszentgyörgy, Veszprém, Zalakomár, Celldömölk, Kanizsavár), üzembe helyezését, meglévõ alállomások bõvítését, illetve átépítését (Szombathely, Istvántelek), az ehhez kapcsolódó távvezetéki és szállítási feladatok elvégzését, komplex védelmi- és irányítástechnikai rendszerek szerelését, segédüzemi berendezések gyártását és telepítését foglalta magába.

A 90-es években nagy léptékben fejlõdõ távközléstechnika Magyarországon is elõtérbe helyezte a fényvezetõ optikai kábelrendszerek létrehozását. Az Ovit Rt. a magyarországi optikai jelátviteli gerinchálózat létesítésében, a fénykábelek üzemelõ vagy újonnan épülõ távvezetékekre való telepítésében adaptációs tervezéssel, szereléssel és méréssel teljeskörű kivitelezõként vesz részt.

Átviteli hálózati feladatainak és vállalkozásainak teljesítése folyamán az Ovit - szakmai felkészültsége, piacismerete és széleskörű kapcsolatai révén - mindenkor az adott műszaki feladatra legalkalmasabb, a világpiacon fellelhetõ legkorszerűbb készülékeket és berendezéseket használja fel. Emellett folyamatosan fejleszti saját technológiáit és eszközeit.

A társaság tervezõmérnökei egy új, igen sokoldalúan hasznosítható technológiát és szerkezet-együttest hoztak létre, amelyek alkalmazásával egy távvezeték bizonyos szakaszán (egy vagy több oszlopközben) bármilyen munkavégzés idõtartamára biztosítható a távvezeték folyamatos üzeme. A többször felhasználható ideiglenes (provizórikus-, vagy vész-) távvezetékoszlopokat az Ovit 120, 220 és 400 kV-os változatban is megtervezte és legyártotta, nagyminta-kísérletekkel tesztelte és számos, sérüléssel járó váratlan üzemzavar, vagy elõre tervezett átépítés esetében sikerrel alkalmazta is.

2002. decemberében került sor a Minõségirányítási Rendszer (MIR) továbbfejlesztése során az integráltan kiépített Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) ISO 14001-es szabvány követelményei szerinti tanúsítására, az Integrált MIR-KIR rendszerek külsõ auditjára.
Az Ovit integrált Irányítási Rendszere 2004-ben - a villamosenergia iparban elsõként - egészült ki Munkahelyi Egészségvédelem- és Biztonságirányítási Rendszerével (MEBIR).

A XXI. században az Ovit szervezetében és működésében a legjelentõsebb átalakulás ez idáig 2006. január 1-jével történt meg, amikor az Üzemviteli Igazgatóságunk közel 500 fõs állománya, ezzel egy idõben az átviteli hálózat üzemeltetése a MAVIR ZRt.-hez került át. Ennek ellenére az Ovit tovább erõsödve, piaci jelenlétét megõrizve, s néhány területen jelentõsen bõvítve, pótolni tudta az üzemvitel mintegy 4,5 Mrd Ft-os kiesõ árbevételét is, sõt az elõzõ évit képes volt meghaladni.

Az üzemviteli tevékenységünk mintegy szakadatlan folytatásaként pályáztunk, és elnyertük a MOL Dunai Finomító villamos energia ellátását szolgáló berendezések üzemeltetését. Új profilokat nyitottunk az atomerõművi, a távközlési és az ipari nagyfogyasztói területeken, amelyek szakszerű kiszolgálásához átvettük a más cégeknél felszabaduló, speciális felkészültségű, nagy gyakorlattal és helyismerettel rendelkezõ szakember gárdát. Összességében ez több mint 200 új belépõt jelentett a Paksi Atomerõmű Zrt., az ATOMIX Kft., az MVM Zrt., a MOL NyRt és a Schneider Electric Zrt. állományából.
Stratégiai üzletágaink közül a Korrózióvédelmi, Acélszerkezeti és Gépjavítási Üzletigazgatóságunk - a hazai igények zavartalan kiszolgálása mellett - több ezer tonna acélszerkezetet gyárt az európai piacra, és 2006. szeptemberétõl az üzletigazgatóság tevékenységi köre a Paksi Forgácsoló Üzem feladatainak ellátásával is bõvült.

2007. június 1.-tõl az MVM Csoport Elismert Vállalatcsoportként működik. A gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvényben bevezetett jogintézmény révén az anyavállalat MVM Zrt. immár egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport leányvállalatainak üzleti tevékenységét. Az elismert vállalatcsoporttá alakulással egyidejűleg az arculati megjelenés is megújult: a cégcsoportnál és valamennyi tagjánál – köztük az Ovit ZRt. –nél is - egységes arculat váltja fel a korábbi heterogén megjelenést, ezzel is kifejezve a csoport összetartozását és közös stratégiai céljait.

Az Ovit-nál az elmúlt években elindult változás 2008. január 1-jén újabb mérföldkövéhez érkezett. Az eddigi három igazgatóság egy új területtel, a Karbantartási Igazgatósággal bõvült, amely a társaság erõművi karbantartási, projekt-megvalósítási és szolgáltatási tevékenységeit végrehajtó szervezete. Feladata az erõművekben felmerülõ karbantartási, felújítási, létesítési és egyes szolgáltatási munkák vállalkozásba vétele és végrehajtása, kiemelten az MVM-csoport erõműveiben.

Az új helyzet megkívánta, hogy a szervezeti struktúrát az Ovit oly módon változtassa, ami összhangban van az Ovit hosszú távú terveiben felvázolt célokkal, kihívásokkal és elvárásokkal.

2009 jubileumi év volt az Ovit történetében: a társaság március 17-én alapításának 60. évfordulóját ünnepelte. A jubileumi év kiemelt rendezvénye volt a Dr. Csikós Béla-emlékhely ünnepélyes felavatása a Körvasút sori telephelyen.

A bemutatott eredmények, vállalkozások és fejlesztések csak példák, melyek szándékunk szerint azt hivatottak igazolni, hogy az Ovit több hat  évtizedes hagyományainak alapján, kiérlelt és elkötelezett társasági filozófiájának megfelelõen vállalkozóként is hosszú távon a hazai villamosenergia-szolgáltatás megbízható, versenyképes és magas színvonalú közreműködõje, alkotó részese kíván maradni.